Reformátuskovácsháza

mobil nézet.
2017 December 13 Wednesday -

Licitáción elütik a kertészek kezéről a pusztarész bérletét (1836)

OLVASÓKÖNYV Békés megye történetéhez II. 1695-1848. Békéscsaba, 1971. - 440 p. - (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból ; 4.) 54. oldal

Amikor 1836-ban a Kovácsházi-puszta Lukács-féle részének főbérlete lejárt, az ottani két kertészközség megkísérelte az eddigi örmény főbérlővel, Lukács Józseffel szemben a pusztarész főbérletének elnyerését. A tótkovácsházi kertészeket fondorlatosan elütötték a licitáción való részvételtől. A reformátuskovácsháziak részt vehettek ugyan az árverésen, de a hiyatalos emberek a régi bérlő, Lukács József táblabíró kezére játszották a bérletet. Mint Szilvásy László főszolgabíró a megyének jelentette:

"Kövér János bíró úr hodályán, ahol reggeli 9 órára összegyűlvén számos licitálni kívánkozók, jelen lévén már akkor a tisztelt ügyvéd (Kiss József uradalmi ügyész) úr,... (aki) kijelentette abbéli kívánságát, mely szerint mindenki, aki valamely pusztarészre licitálni kívánkozik, minekutána ki fog általa mondatni a pusztarész mennyisége, a kikiáltási ár is, igyekezzen ígéretét úgy siettetni, hogy egy fertály elteire alatt az megtörténjen, minthogy annak eltelte után a további ígéretet nem fogja elvállalni, - megkérvén egyszersmind bennünket, hogy az órára vigyázván, amidőn a fertályóra kitelik, azt kikiáltanánk.. . Midőn már egyik a másikra ígérvén, tisztelt táblabíró úr (Lukács József) 4 Ft 48 kr-t ígért volna, s erre kis hallgatás következvén .. . - ezenközbe a fertályóra kitelt, melyre éppen abban a pillanatban, amelyben kikiáltatott a fertály, egyszerre ígértek a reformátuskovácsháziak 4 Ft 50 kr-t, de a jelen volt Kiss József táblabíró úr s többen erre azt felelték, hogy már későn ígértek, minthogy a fertály ki volt mondva, s a kérdésben forgó pusztarészt Lukács József táblabíró nevére íratta." Az eseten felháborodott kertészek kijelentették, hogy még akkor sem maradnak meg, ha a bérlő holdanként csak 10 garast kérne tőlük. Jó részük el is széledt. Akik szegénységük és új hely hiánya miatt kénytelenek voltak visszamaradni, azokkal úgy egyezkedett a bérlő, ahogy neki tetszett.

Jellemző Kiss József uradalmi ügyész 1837. február 7-én írt magyarázkodása: "Példa nélkül való példa lenne, ha a zárlói kormány a kenyértelen és ínséggel küszködő kertészeket haszonbérlőnek elfogadni köteleztetne, kiknek minden erények az egek ked-vezésétől függő termésből áll, és előre látni való, hogy a haszonbérnek beszedhetése csak bírói foglalás által, mely sok nehézségekkel és költségekkel jár, reménylhető."

Az oldalt készítette: Dzseemy