Reformátuskovácsháza

mobil nézet.
2017 December 13 Wednesday -

Oktatási intézmények Reformátuskovácsházán

(Mezőkovácsháza története - Városi Önkormányzat kiadványa 2001)

Az óvoda 1906-ban nyitotta meg kapuit. A 40-50 körüli csöppségeket 1 óvónő és 1 dajka gondozta. Az óvoda csak délelőtt üzemelt. Nyáron az óvodai foglakozás szünetelt. Először 1, 2 majd 3 csoportra bővült az óvodai csoportszám.

Az idők folyamán az iskola volt egyházi és állami fenntartás alatt is. 1937-ig osztályösszevonással működött az intézmény 4 tanulócsoporttal: egy-egy tanító vezette az 1-2. osztályt, a 3. osztályt, a 4. osztályt és az 5-6 osztályt. Az iskolában 1-6 évfolyam négy tanulócsoportban négy nevelővel működött. Az iskolát egy igazgató-tanító irányította. 1938-39-es tanévben nyílt meg a 7-8. népiskolai osztály. A tízperces szünetek mozgalmasan teltek el a labdajátékok különböző formáival: két kéz, fél-kéz, 3 ujjas, elöltapsi, hátultapsi, gurgulyácska, fűszedőcske, fejes forgás. Fogocskáztak, bújócskáztak, dobálócskáztak – ezt nevezték sántikának is, amikor a földre kirajzolt négyzetekbe ugráltak a gyerekek.

Az iskola tanulóinak létszáma

Népiskola
Tanév1935/19401940/19451945/19501950/1955
110125160175
Általános iskola
Év1955196019651970197519801985199019952001
165200224161166162174170165138

Az iskola igazgatói: 1894-1922-ig Lengyel János, 1923-1925-ig Matskásy László, 1925-1944-ig Folbert Béla, 1945-1946-ig Baja Sámuel, 1947-1948-ig Illyés István, 1948-1980-ig Nagyselmeczy István, 1981-1985-ig Máhler József, 1985-1996-ig Bálványos Pálné, 1996-tól Hedvig Mária (igazgató-helyettesként).

1975-től csak délelőtti tanítás folyik. 1997/98-as tanévre készült el a felső tagozat épületében a vizesblokk. 1996 szeptemberéig önálló jogi szervezeti keretben 2. sz. Általános iskolaként működött. ettől az időtől szervezetileg összevonásra került az 1. sz általános iskolával. Megnevezése Mezőkovácsházi Általános Művelődési Központ Általános iskolája. Működési helye változatlan maradt.

Az oktatás történetének egyik különlegessége az „Úr kedveltje” Leányotthon- és Nyilvánosjogú Magán Népiskola, melyet az emberek Reformátuskovácsháza-Pihenő néven emlegettek.

Alapításának éve: 1934. Ezt az "unikumnak" is beillő oktatási intézményt az úgynevezett "tanárkisasszonyok" Molnár Evelin és Molnár Vilma földbirtokos testvérek tartották fenn. Molnár Evelinnek fizika-kémia szakos középiskolai tanári oklevele volt. Az járt közszájon, hogy ő volt Magyarországon az első egyetemet végzett középiskolai tanárnő. Vilma néni volt a 60 holdas birtok vezetője. A birtok jövedelméből a nagyon vallásos református testvérek tartották fenn ezt az oktatási intézményt. A leányotthonban 13-15 teljesen árva, református vallású gyermekek laktak. Nevelőjük egy református diakonissza volt. (egyházi szolgálatot ellátó nő) Az iskolában egy tanítónő tartott órákat. A bentlakó leányokon kívül ide jártak a környező tanyák iskolaköteles gyermekei is. Az iskola növendékei, akik magántanulók voltak, a tanév végén a Reformátuskovácsházi Népiskolában, illetve a Reformátuskovácsházi Iskolában tettek osztályozó vizsgát. A vizsgázott tanulók száma 20 körül mozgott. Gyakran látogattak ki a községből gyerekek kis csoportokban, amikor a nővérek vendégül látták a gyerekeket egy egész napra. Az iskola 1948-ban az államosítások évében szűnt meg. Felszerelését a Reformátuskovácsházi Általános Iskola örökölte. A leányotthon felszerelését különféle állami diákotthonok hordták szét. A két testvérről a tanyát "Pihenő tanyának" illetve a "Kisasszonyok tanyájának" emlegetik. A két, szociális érzékkel megáldott testvért külön engedéllyel helyben, saját kertjükben temették el. Ma már a Pihenő tanyának nyoma sincs. Valamikor az északi tanyavilágban, a fő utcáról Tótbánhegyes felé vezető úton, a Fenyves tanyák előtt volt. Az épületeket a téeszesítés után lebontották. A kert fáit kivágták. A két sír sem lelhető fel. A két kisasszony közül Vilma néni kegyelemkenyéren tengődött későn bekövetkezett haláláig.

A levente énekkart 1928-ban Matskásy László vezette.

Az önkéntes tűzoltók parancsnoka 1928-ban Matskásy László és Kaskötő Károly parancsnokhelyettes voltak.

A gyermekszínjátszókat az előadásokra Szabó Dániel református lelkész és Matskásy László készítették fel az 1923-26-os években.

A falusi színjátszókat 1925-ben szintén Matskásy tanította be.

Híres volt májusban a búcsú napján tartott "Babó majori" bál. Egyéb kisebb bálok (tűzoltók, leventék rendezték) egy évben 4 alkalommal voltak.

Rendszeresek voltak a kocsmai vasárnapi táncesték. Vasárnaponként délután 5 órakor a kocsma elé kivonult a fúvós zenekar és "bemuzsikált", a táncest éjjel 10 órakor fejeződött be.

Az oldalt készítette: Dzseemy