Reformátuskovácsháza

mobil nézet.
2017 August 16 Wednesday -

Reformátuskovácsháza története az egyesítésig

(Zábrák Éva: Reformátuskovácsháza története c. diplomamunkája alapján)

Az első árendás dohánykertészek voltak a mai Reformátuskovácsháza megalapítói. Ekkor mintegy 300 református lakos került ide.

A politikai község 1813-ban keletkezett. 1815-ben kezdődtek az első református anyakönyvek.

1822-ben megindult az egyházközség virágzó élete. Az 1815-től vezetett anyakönyv első lapján ez olvasható:

"Tekintetes Nemes Csanád Vármegyében helyheztetett, és a Helvétziai Vallástételt követő Régi vagy Reformátusnak is neveződött Kovátsházi Ekklásia Matrikulája ... a kinevezett EkkIésiának első Predikátora Tar János az 1822.-dik esztendőben Junius 5-dikén. Ács János Kurátorságában Seres István Bíróságában és Fekete Mihály esküttségében ... "

Az egyházközség megalapításában jelentős munkássággal vettek részt az Ács, Seres, Fekete, Szűcs, Kocsis, Berecz, Hajdú, Búzás, Bóné, Kis, Tokodi, Deák, Pap, Csatári, Nagy, Sarkadi, Dobra, Polgár stb. családok, kiknek leszármazottai ma is itt élnek.

A XIX. század közepén Új-Kovácsházának is nevezték a falut, hogy megkülönböztessék Ó-Kovácsházától, vagyis a mai Mezőkovácsházától. 1937-ben idegen egyházpolitikai okokból névváltoztatási kísérlet volt. Szabó Dániel lelkész és a politikai község vezetőségének hősies erőfeszítései alapján sikerült az ügyet napirendről - legalábbis egy időre - levétetni.

Az egyház első rendes lelkipásztora Tar János volt és kezdetben imaházzal és egytanerős iskolával rendelkezett.

Az 1898. előtti időkben kezdődött meg a templomépítés nagy munkája, mely országos gyűjtéssel, részben egyházi támogatással, de főleg a hívek nagy áldozatai alapján 1898-ban fejeződött be és egyidejűleg megépült a lelkészlak is. Az építkezés nagy kölcsönt is igényelt, melynek súlyos terhei kényszerítették az egyházat iskolájának feladására.

Ez előbb községi, majd állami kezelésbe került.

A község az utolsó nevében is református település.

A határ kevésnek is bizonyult a reformátuskovácsháziaknak, ezért a lakosok jó része a magyarbánhegyesi határban bérelt földet. Többször indítottak mozgalmat, hogy a határos Babó-majort a községhez csatolják, de sikertelenül.

Reformátuskovácsháza, 9 napi súlyos harc után, 1944. október 6-áll felszabadult.

Először az MKP helyi szervezete alakult meg, majd a többi pártok szervezetei, végül a Nemzeti Bizottság.

Nagy változást hozott a reformátuskovácsházi dolgozók életében az 1945. március 16-án megalakult földosztó bizottság működése, melynek nyomán 2482 kh-ra növekedett a falu határa.

Ekkor 214 nincstelen agrárproletár kapott földet.

A helybeli parasztok 1950 tavaszán alakították meg az első termelőszövetkezetüket Dózsa elnevezés alatt; földterülete 332 kh volt és 24 család dolgozott rajta. 1950 őszén tagosítottak. 1951-ben 250 kh-on 15 család Viharsarok elnevezéssel újabb tsz-t alakított. 1957-ben a Dózsa tagsága 589 kh és a Viharsaroké 351 kh földet művelt.

1954-ben a határ összterületéből 10 18 khföldet egyéni gazdák műveltek. Ugyanekkor 1 ipari ktsz működött a faluban. A Hangya Szövetkezet vegyeskereskedés, kocsma. A kocsmaivót a nagy teremtől széthúzható ajtók választották el. Egybenyitva bál, lakodalom vagy műkedvelő előadás színteréül szolgált.

A régi Hangya Szövetkezet és a magánkereskedelem szerepét 1949-ben a helybeli földművesszövetkezet vette át. Reformátuskovácsházán 1 állami általános iskola működik 8 nevelővel, akik 4 tanteremben, 6 tanuIócsoportban, 181 tanulót tanítanak.

Egy óvoda és 1 iskolai napközi otthon van a faluban. A községnek van kultúrháza és népkönyvtára. A Kultúrházat 1953-ban létesítették. 1 954-től vándor - filmszínház működik a kultúrházban.

1949-ben egyesítették a falusi kisebb könyvtárakat és 987 kötetes központi népkönyvtárat hoztak létre.

1949-ben alakult újjá a régi gazdakör is.

A felszabadulástói 1950-ig Nagy Antal látta el a község főjegyzői teendőit. A falu első tanács elnöke H. Kocsis Lajos volt.

Reformátuskovácsházát 1947 -ben villamosították.

Említésre méltó a község gyógyhatású ártézi kútja, mely meleg vízzel látja el a Havasi-féle kádas nép fürdőt.

A község területe 2482 kh (1428 hektár). 1949. január l-jén népessége 1519 volt. Az utolsó 10 év alatt a falu népessége 13,3 százalékkal szaporodott. Népsűrűsége 95,0. Belterületén lakik a népesség 63,7 százaléka.

Reformátuskovácsházát helyivasút kötötte össze Kaszaperrel és Mezőkovácsházával.

1950. október 22-én először került sor a tanácsválasztásra. A megalakult tanácsnak 51 rendes és 23 póttagja volt.

1969. július l-jén a községet Mezőkovácsháza nagyközséghez csatolták. Ekkor önállósága megszűnt.

1994-ben népi kezdeményezés indult a település újbóli önállóvá válására, amely annyiban maradt.

Az oldalt készítette: Dzseemy